Ma a virológia a "vírus nélküli" diagnosztikai módszertannal jellemezhető, mert a legtöbb diagnosztikai eljárás fertőző vírusok nélkül valósítható meg. Így vált az lehetővé, hogy olyan laboratóriumok, amelyek nem rendelkeznek speciális biztonsági felszerelésekkel, képesek lettek vírus-szerológiai vizsgálatok végzésére is.

Az új módszertan teszi lehetővé két év óta, hogy valamennyi terhes asszonyt megvizsgáljanak a hepatitis B vírus hordozás szempontjából, és a vírushordozó édesanyák újszülöttjeit (1995. folyamán 114 ezer vizsgálattal több mint 600 újszülött megelőző kezelésére került sor) kiszűrjék (1).

Az új módszertan teszi lehetővé, hogy a véradással kapcsolatos fertőzési veszélyeket Magyarországon is évi kétmillió szerológiai vizsgálattal biztosítják a vérkészítmények ártalmatlanságát a véradó hálózat laboratóriumai.

A tömegesen fellépő vírusfertőzések jellege is megváltozott az aktív, rendszeresen alkalmazott védőoltások következtében. Gyakorlatilag mindenki védett a gyermekbénulás elleni oltások következtében ezzel a betegséggel szemben. 1996-ban mindenki, aki 1965 után született, már kapott kanyaró védőoltást; mindenki aki 19 évesnél fiatalabb, már kapott védőoltást a rózsahimlő ellen; és minden 10 évesnél fiatalabb gyermek megkapta a fültőmirigy gyulladás ellen kidolgozott élő gyengített oltóanyagot is.

Ezeknek az intézkedéseknek a hatására szinte teljesen megszűntek ezek a járványos gyermekbetegségek Magyarországon. Szinte teljesen megszűntek a rubeolavírus által kiváltott magzati károsodások. Napjainkban főleg felnőttek betegségévé váltak ezek a vírusfertőzések (2) és a jövőben további visszaszorulásuk várható.

Kiütéses gyermekbetegségek ennek ellenére előfordulnak, mert a limfotrop humán herpes 6-os és 7-es (HHV-6 és HHV-7) vírusok az exanthema subitum nevű, régen ismert kiütéses gyermekbetegséget, a humán parvovírus (PV-B-19) pedig az erythema infectiosum nevű kórképet okozzák.

Ezek a megbetegedések többnyire enyhék, és a "Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Virológiai Osztálya és számos megyei ÁNTSZ víruslaboratórium egyetlen, natív, vérmintából ki tudja zárni, hogy nem kanyaró és nem rózsahimlő okozta a kiütéseket. Utóbbi fertőzésekre ugyanis érvényes a bejelentési kötelezettség. Szükség esetén, megbeszélés alapján, igen drága immunfluoreszcens, vagy rekombináns ELISA reagensek alkalmazásával, a HHV-6 és PV-B-19 fertőzés tényét is ki tudják mutatni.

A parvovírus fertőzés kimutatása azért is fontos, mert ez a vírus is okozhat magzati károsodást. A terhes asszonynál megjelenő kiütésekről azonnal értesíteni kell a terhesgondozást végző kollégát, és lehetőség szerint soron kívüli ultrahang vizsgálattal ellenőrizni kell, hogy nem alakult-e ki egy ún. hydrops foetalis, ami a magzati parvovírus fertőzés jele.

A veszélyeztetett magzati kor itt eltér a rózsahimlő fertőzésétől. A magzati vérképzés a 30-adik terhességi hét után a legkifejezettebb, ezért a magzati károsodás is ezután következik be. A károsodás fő oka az oxigénhiány. A vírus a vörösvértest képzést csökkenti. Ha a magzat túléli a hypoxiát, nem károsodik, egészséges újszülöttek jönnek világra. Szerencsére ebből a szempontból a vírusfertőzés eltér a rózsahimlőtől, nem hasonlít a rubeolára.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett városiasodás és a higiénés színvonal fejlődése minimálisra csökkentette a szájon át terjedő hepatitis A vírus (HAV) előfordulását. A 20-éves korosztálynak ma már csak minden 5. tagja találkozik gyermekkorában a vírussal, ami nagyobb, felnőtteket is érintő, járványok kialakulásának a lehetőségét és veszélyét is magában hordozza. Ez az állapot kihangsúlyozza az 1995. óta Magyarországon is beszerezhető aktív HAV védőoltás jelentőségét, amely elölt, szövettenyészetben termelt vírusrészecskéket tartalmaz. Japánban ma már csak 40 év felett lehet hepatitis A vírus fertőzésen átesett lakosokat találni. Lényegesen csökkent a hepatitis B vír ussal (HBV) és a hepatitis C vírussal (HCV) bekövetkező fertőzések kockázata is, mert a génsebészet lehetővé tette a véradók szűrését, és a HBV védőoltás kidolgozását és bevezetését.

Felfedeztek azonban további hepatitis vírusokat, amelyek Magyarországon is előfordulnak. Ezeknek HEV, óriássejtes hepatitis, francia hepatitis és GB-hepatitis az elnevezése jelenleg. Mind enyhe, mind súlyos hepatitiseket okozhatnak, ezért a klasszikus szerológiai vizsgálatok negatív eredménye (non-A-D) ma már nem indokolja, hogy az ember a betegséget alkoholmérgezéssel, vagy autoimmun jelenségekkel magyarázza. A további virológiai vizsgálatokra indokolt esetben, megbeszélés alapján, az OKI-ban lehetőség van. Az újonnan felfedezett májgyulladás vírusok is azért okoznak diagnosztikai problémákat, mert nagyon sokszor tünetmentes, non-ictericus, hepatitiseket okoznak. A vizsgálatra ebben az esetben azonban EDTA-val alvadásgátolt vérmintát kell küldeni. A májkárosodás bizonyítékai az emelkedett enzimértékek, amelyek vizsgálata nélkül virológiai diagnosztikát nem is érdemes elkezdeni. (Az autoimmun eredetű májbetegségek laboratóriumi igazolását a klinikai immunológiai laboratóriumok tehetik lehetővé.)

A virológiai vizsgálati módszereknek újabb modernizálása következett be az elmúlt években. Bevezetésre került az ún. polimeráz láncreakció (PCR), aminek segítségével a vérben keringő vírusok génjeit lehet kimutatni. Ennek a módszernek mind a májgyulladások, mind az adeno-, entero-, herpes- és parvovírusok kimutatásában szerepe van. Igen lényeges szerepe lehet a járványosan fellépő gyermekkori és felnőttkori vírusos hasmenések diagnosztikájában is, amire a Baranya Megyei ÁNTSZ (Dr. Szűcs György) rendezkedett be. A vizsgálatokhoz szükséges vizsgálati anyagok széklet és natív vagy alvadásgátolt vérminta. A vizsgálatokat azonban hasmenésjárvány esetén is meg kell előre beszélni telefonon.

Halmozottan fellépő hasmenés esetén a lehető legfrissebb betegektől kell egyidejűleg székletmintát venni mind virológiai, mind bakteriológiai vizsgálatra. Ha a bakteriológiai vizsgálat eredménye negatív, csak akkor kell, az addig +4 C fokon tárolt mintát virológiai vizsgálatra küldeni.

Valamennyi virológiai vizsgálatnál fontos a kísérőlap(ok) gondos kitöltése. A virológus mintegy 40-80 féle vizsgálati lehetőséggel rendelkezik. A megfelelő vizsgálati módszer kiválasztása és az eredmények hiteles kiértékelése csak akkor lehetséges, ha a beteg személyi adatain, foglalkozásán és rizikócsoportba való tartozásán (terhesség, állatgondozó, alkohol és gyógyszerfogyasztás) kívül a lényeges klinikai eltéréseket (szubjektív panaszok, kiütés, sárgaság, szívritmus elváltozás, stb.) lényeges laboratóriumi eredményeket (liquor sejtszám, fehérje koncentráció, májenzim értékek számszerű értékei hepatitis gyanúja esetén, fehérvérsejtszám és a kvalitatív vérkép adatai) is megtudja a laboratórium. Legfontosabb a klinikai megbetegedés kezdetének az időpontja és hogy jár-e lázzal vagy hőemelkedéssel a betegség. A korábban történt műtéti beavatkozások vagy transzfúziók időpontjának közlése a vírusdiagnosztika igen fontos segítsége (hepatitisek, parvovírus, herpesvírusok és HTLV vagy AIDS).

A virológiai vizsgálati módszerek igen drágák és időigényesek. Számos olyan vizsgálat van, amikor a virológus több időt tölt el a vizsgálattal, mint amennyit a klinikus vagy családorvos eltölt magával a beteggel. Nem érdemes a vizsgálat elvégzését késleltetni azzal, hogy a laboratóriumot pótlólagos adatok bekérésére kényszeríti a beküldő. Lehetetlen például egy IgM-negatív eredményt a betegség kezdetének az ismerete nélkül értékelni.

Az akut felső légúti, sokszor lázzal járó megbetegedések több, mint felét vírusfertőzések okozzák. Ezek jelentős része igen enyhe, "magától", azaz tüneti gyógykezelésre meggyógyul. A családorvosnak legtöbbször nincs szüksége virológiai diagnosztikára, ha pedig a betegségek súlyosabb formái fordulnak elő, amúgy is fekvőbeteg gyógyintézetbe kerülnek a betegek, ahol a virológiai diagnosztika is megtörténhetik szükség esetén.

Egyes herpesvírus fertőzések is jellegtelen légúti megbetegedés vagy bakteriális tonsilitis képében jelentkezhetnek. Az Epstein-Barr vagy cytomegalovírus által okozott mononucleosis infectiosa még lymphadenopathiával is jár. Szövődménymentes esetekben, amikor a vérkép alapján nyilvánvaló a diagnózis, nem érdemes költséges virológiai diagnosztikát kérni. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a tünetek nem egyértelműek. Felmerülhet néha még rosszindulatú hematológiai kórkép gyanúja is, mert a betegség elhúzódik. Ilyenkor egyetlen, alvadásgátló nélkül levett vérminta lehetővé teszi az akut vírusfertőzés igazolását, mert a specifikus IgM ellenanyagok már a betegség kezdetét követő 7. napon megjelennek.

Hasonló a helyzet az idegrendszeri megbetegedések esetén is, a meningitiszes vagy encephalitiszes beteget be kell utalni, mert a diagnosztikára és a kezelésre az otthoni feltételek nem megfelelőek (kullancsencephalitis, LCM, enterovírus meningitis).

Az enterovírusok által okozott kórképek (meningitis, paralysis, vérzéses kötőhártya-gyulladás, kéz-láb-száj betegség, szívizomgyulladás, iridocyclitis, stb.) diagnosztikájában a családorvosoknak ma még nem megvalósuló, nélkülözhetetlen szerepe lehetne. Magát a beteget többnyire kórházba kell utalni, mert a kórképek súlyosak. Az enterovírus fertőzések azonban csak minden századik embert betegítenek meg, és 99 egyénben tünetmentesen zajlik le a fertőzés. Aki beteg, abban nagyon sokszor már nem lehet a vírust kimutatni. A vele együttélő családtagok azonban még vírusürítők lehetnek, ezért enterovírus kórképek gyanúja esetén fontos lenne a családtagok fiatalabb tagjaitól széklet és vérmintáka t beküldeni, hogy a virológiai diagnózis a klinikailag súlyos betegek számára is lehetővé váljék. Ennek anyagi kihatása a családorvosra nézve nincsen, mert a laboratóriumi vizsgálatok költségeit az OEP a járóbetegek számára közvetlenül a laboratóriumokkal számolja el.

Igen fontos jelentősége van a családorvosnak a halmozottan fellépő fertőzések felismerésében. Nemcsak a Salmonella fertőzéseknek van járványtani fontossága, hanem a vírusos légúti fertőzések mielőbbi felismerése is fontos. Bárhol ahol a családorvos influenzaszerű, vagy más lázas légúti megbetegedéseket észlel, azonnal szükséges lenne a legfrissebb fertőzésekből ún. transzport tápoldatban orr- és garattampon beküldése a legközelebbi virológiai laboratóriumba.

Transzport tápoldatot jelenleg az OKI virológiai osztályától lehet kérni. Virológiai vizsgálatra még a halmozottan fellépő betegségek esetén is csak maximum 4-5 legfrissebben kezdődött megbetegedésből érdemes vizsgálati anyagot (széklet, tampon, natív vagy alvadásgátolt vérminta) beküldeni a laboratóriumba.

Az influenza vírus által okozott járványokon kívül nagy jelentősége van a "légúti óriássejtes" vírusnak (respirátoros syncitiumképző vírus = RSV), amely a 3 évnél fiatalabb gyermekekben a tüdőgyulladások 32-75%-át létrehozzák. Felnőttekben csak enyhe felsőlégúti tüneteket okoz az RSV. Különösen veszélyes a fertőzés szervi kardiális vagy pulmonális betegségben szenvedő gyermekeknél. Immunhiányos állapot kialakulásakor felnőttekben is olyan súlyos, olykor halálos kórképek alakulnak ki, mint csecsemőkben az RSV fertőzés következtében is. A fertőzés halmozottan az őszi és tavaszi hideg hónapokban fordul elő, és az enyhe légúti tüneteket mutató felnőtt egészségüg yi dolgozók vagy kórházi látogatók lehetnek nozokomiális fertőzés forrásai is. Gyakran előfordul az influenza járvány és RSV járvány egymás melletti kialakulása is, ami sok téves diagnózist eredményezhet. Ilyen esetekben is lehetőség van a vírus gyorsdiagnosztikai kimutatására.

Az RSV fertőzés hatására a légutak nyálkahártyasejtjeinek felszínén olyan vírusfehérjék jelennek meg, amik lehetővé teszik a Neisseria meningitidis és más baktériumok kötődését. Így az RSV fertőzött gyermekek közül kerülnek ki azok, akik klinikai bakteriális meningitist fognak kapni. Más gennykeltő baktériumokkal még nem figyeltek meg hasonló kölcsönhatást.

Ha a korábban említett mintavételi rendszer bevezetésre kerülhetne és rendszeressé válhatna, akkor minden víruscirkulációról tudomást szerezhetne az EpiInfo kiadványból, vagy annak elektronikus (BBS) változatán keresztül az egész ország orvostársadalma. Ilyen információk birtokában az új fertőzések diagnosztikája és gyógykezelése is egyszerűbbé és olcsóbbá is válhatna. A virológusok várják a lehetőséget, hogy járványügyi célú vizsgálatokat is végezhessenek.